Israel Galván - Budapesti fotók

Éberling András fotói a március 16-i előadásról.

A táncos profi(l)ból

Zsonglőrködik a testével.

Israel Galván tegnapi előadása során, úgy az első húsz perc elteltével, egyszer csak azt vettem észre, hogy tátva van a szám. Gyorsan becsuktam, de az ámulatból azóta sem sikerült teljesen felocsúdni.

Persze nem is kell. Mindenki, aki látta, másfél óra alatt olyannyira aklimatizálódott az aranykorhoz, hogy azóta is abban él. Hogyan lehet valami egyszerre tradicionális és formabontó? Drámai és vicces? Robotbalett és féktelen bulerias? Kőkeményen technikai, de mégis légiesen könnyed? 2005-ben a határok feszegetéséért, körbetáncolásáért és mégis a gyökerekbe kapaszkodó koreográfiáiért megkapta a Premio Nacional de Danza díjat, (kb. nemzeti táncdíj) a spanyol kulturális minisztériumtól "Creación" kategóriában.

A most hazánkba érkezett Aranykor (La edad de oro) koreográfiája is ebből az évből származik, az év flamenco előadása lett, és azóta rekordot döntve Galván több, mint 200 alkalommal táncolta el. Természetesen a koreográfus elme nem bírja megállni, hogy ne változtasson, de a lényeg ugyanaz. "Úgy tekintek rá, mint egy lakásra, amelyben a bútorokat kicsit mindig változtatja az ember" - mondja róla Galván. "De mindig ugyanazt a levegőt lélegzed." A siker kulcsa, Galván szerint, a szerénység: csupán egy gitáros és egy énekes kíséri, akik ugyanolyan fontos részei a shownak, mint a táncos. Ennek (egyik) jele, hogy a gázsit is igazságosan harmadolják. Ők is magukénak érzik az előadást, lélegzetelállító szólóik után mosolyogva kortyolnak a közönség egészségére a vastaps alatt. David Lagos énekes és Alfredo Lagos gitáros olyan természetesen egészítik ki a lélegzetelállító szólókat, mintha egyetlen egész lélegezne a színpadon. (Ez lenne az aranykor? A tökéletes egység a zenében, táncban?) Az interjúban, amit Galvánnal olvastam, a színpadi munkáról meglepően szerényen nyilatkozott: "Azt akarom, hogy az előadás jó legyen. Ez egy csapatmunka. Sokszor kérek a zenészeimtől tanácsot a színpaddal kapcsolatban. Nagy tudásúak és intuitívebbek, mint sok színházi szakember." "A legfontosabb a kommunikáció. Mindenki hozzáad valamit"
Az Aranykorban számomra az egyik legnagyobb élmény az energia volt. Akárhány youtube videót nézhetek, a színpad dinamikája egyáltalán nem jön át. Hogy ez nem csupán koreográfia, hanem hang, hangerő, súly, párbeszéd.

Flamencoelemeket újrahasznosító egyiptomi.

A másik nagy élmény, szintén kevéssé youtube-kompatibilis, a tér: a hatalmas színpad mintha egyetlen sík lett volna, ahol a táncos mindig profilban mozog, zsonglőrködik a testével, mint az ókori egyiptomiak. Szerettem, amikor három nagy lépéssel átszelte a színpadot (balról jobbra vagy jobbról balra), majd valamilyen őrült flamencoelemeket újrahasznosító hipergyors mozgás következett, oldalnézetből. Amikor szembe fordult, megtisztelve éreztem magam, és felsóhajtottam: rám nézett! (Na ná!) Ha szembe fordult és felhúzta a szemöldökét, elaléltam. Ha szembefordult, és elhúzta a száját (a jobb kezével, balra), fel kellett locsolni.

Azt írtam az előbb, síkká vedlett a színpad: és már hallom is az ellenérveket, hogy nem is így volt. De így volt, csak távolról sem ilyen egyszerűen. A színpad egyszerre szolgált írógéptengelyként, és egyszerre mozgatta meg az oldalsó, hátsó holttereket. A kreatív térhasználat ugyanolyan védjegye Galvánnak, minta dekonstruált flamenco testtartás, a hasraesős ugrások, a nyitott tenyerű robotikus kínáló mozdulatok,vagy a madárrá változás. A színpadi térben nem a megszokott teatralitással, de nagyon is teátrálisan bánik.

Összegyűjtöttem pár ezzel kapcsolatos videót:
Először is egy keveset nézett érdekesség: egy boxringben táncol, az énekesek boxkesztyűben. Link. És hát valóban, a box nem a tánchoz hasonló izommunka, koreográfia, koncentráció és szórakoztatás?

Rám nézett!

Másodsorban egy 2007-es videó, ahol semmi sem igaz azokból a mondatokból, amelyeket fentebb a térről írtam: Galván egy kerek táncterű elég rosszul megvilágított stúdióban táncol, ebszolúte nem a profilra van kihegyezve a koreográfia. Ami még furcsa, igen, azt hiszem használhatom ezt a szót, az az, hogy a tangos és a bulerias elemei nincsenek az Aranykorhoz hasonló mértékben darabokra szedve és újra összerakva: a táncok szinte már hagyományosnak mondhatók, könnyen felismerhetőek, klasszikusba hajlanak. Link.

Ez a videó azért lehet sokkoló többek számára, mert itt Galván bő nadrágban táncol. Mentségére szóljon, hogy 1998-as felvétel.

Végül ebben a videóban megnézhetjük őt az asztal tetején, majd pedig lisztben táncolni.

Pastora

A napokban zárult jerezi fesztiválon tegező viszonyba kerülhetett a közönség Pastora Galvánnal. A táncosnő 2010-ben a leginnovatívabb előadás díját kapta a Sevillai Flamenco Biennálén, idei, saját magáról elnevezett, őszintén örvénylő műsorától pedig tombol a közönség. A "szakma" pedig gondolkozik (tombolás közben persze), hogy a tradicionális és a modern milyen mértékben mosható össze, s hogy eme összemosások közepette mennyire láthatóan kell megőrizni határvonalukat. A kritika, amit olvastam, Israel Galván koregográfiájának számlájára írja a határfeszegetéseket, ellenben én úgy látom, mit érne a koreográfia, ha nem azonosulna vele az előadó, ha nem párosulna hozzá az előadói személyiség.

Egyedül a szépérzékem időzik az előadás képein egy kicsikét. Őt nehezebb meggyőzni - nem a miniszoknya, nem a rószaszín kötény, nem a fodrok, nem az otthonka, hanem ezek összhatása miatt. Aztán valahogy elkezdek túllátni a ruhán. Pastora lerúgja a babacipőt, és ezzel engem tökéletesen meggyőzött: magával ránt a bulerias. Tegezz te is bátran.

Link a videóhoz.

Israel Galván Jerezben

Nem maradunk le mindenről! A Jerezi fesztivál internetes tévécsatornája rendszeresen közzétesz ízelítőt a legjobb programokból. Mivel Israel Galván egy hónapon belül nálunk is aktuális, gondoltam, az ő videóját megosztom. 

Táncfilmek a Művész moziban

Nem flamenco, ugyan, de tánc, elsősorban francia filmeken, angol közvetítéssel. És ingyen.
Helyszín tehát a címben is említett Művész mozi, az időpont március 5-6-7. Jegyeket február végén már lehet kapni.

Idemásolom a részletes programot, de van egy link is.

Március 5. 19h
Jiri Kylian – memoires Oubliettes
2011
angolul, francia felirattal
In English and French
52 perc
Rendező/Director : Don KentÍrta/Author : Christian Dumais-Lvowski
Gyártó/Produced by: ARTE, Bel Air Media SYNOPSIS

A 64 éves Jiri Kylian nemzedéke egyik legkiválóbb koreográfusa, több mint 100 darab fűződik a nevéhez, ezek közül jó néhány repertoáron van a világ legismertebb táncközpontjaiban, operáiban. Hiába a nemzetközi hírnév, mindeddig nem készült életét és munkásságát feldolgozó dokumentumfilm. Ehhez persze az is kell, hogy valaki annyira visszahúzódó legyen, mint Kylian…De most az egyszer a kamerák elé állt.


Március 6. 19h
Ravi Shankar, l'extraordinaire leçon
2010
angolul, francia felirattal
in English with French subtitles
52 perc
Rendezte/Directed by Fréderic LeclairÍrta/Writing credits: Said Assadi, Fréderic LeClair, Bernard Toumois
Gyártó/Produced by: ARTE, Camera Lucida Productions

Különleges dokumentumfilm az indiai zene legendás nagykövetéről, a leghíresebb indiai szitárjátékosról, Ravi Shankarról, aki a múlt század ötvenes éveitől hihetetlen energiával, invencióval és kitartással népszerűsítette az indiai zenét szerte a világon. A filmben nemcsak részleteket láthatunk utolsó, párizsi fellépéséről, hanem tanúi lehetünk annak is, hogyan , hogyan tanította, képezte szitárjátékossá lányát Anoushkát.



Március 6.

Wayne McGregor, une pensée en mouvement
2010
angolul, francia felirattal
in English with French subtitles
52 perc
Rendezte/Directed by:  Catherine MaximoffOperatőr/Camera: Samuel Dravet
Gyártó/Produced by: Les Films du Présent

Wayne McGregor, a világhírű angol koreográfus, nem  réved a múltba, nem dédelgeti korábbi sikereit, hanem folyamatosan kísérletezik, továbbgondol, kutat. A róla szóló film ennek a különleges, szenvedélyes és ragályos kreativitásnak ered a nyomába. McGregor kísérletének tárgyai a táncosok, akik egy laboratóriumban egy neurológus irányításával maguk is kutatókká lesznek…



Március 7. 19h
Danser Ravel et Debussy
Thierry de Mey filmje
Gyártó/Produced by ARTE
60 perc

Három koreográfia Ravel és Debussy zenekari műveire. Ravel zenéjére (Lúdanyó meséi) a több mint hatvan szereplő, táncos  segítségével megelevenednek az erdő fái, …A természet költészete, mesék, tündérek, szörnyek.

A Kazahsztánban, a sivatagban, ahonnan már visszahúzódott az Aral tó, forgatta hihetetlen fényviszonyok és homokvihar közepette de Mey az  Egy faun délutánját Anne Teresa De Keersmaeker koreográfiájára, felidézve Nizsinszkij-féle ős-változatot. Ravel La valse-ára pedig Thomas Hauert és társai improvizáltak a brüsszeli háztetőkön.

Példamutatás az Oxford szótárban

Kérek minden olvasót, üsse fel az igencsak vaskos és alapos Oxford Advanced Learners Dictionary-t a ROOT szónál. Ez online is igen könnyen és időtakarékosan megtehető, csak erre kell kattintani.
És akkor most tessék bogarászni.

Ma, amikor egy teljesen más, és természetesen sokkal unalmasabb ügy okán ezt a szócikket tanulmányoztam, nem tudtam nem felvillanyozódni az egyik példamondat által (hogy ilyen szép frappáns angol mondatszerkesztést is alkalmazzak):

Idézem:

4 [countable, usually plural] the origin or basis of something 
Flamenco has its roots in Arabic music.


Az élet a legváratlanabb helyeken nyomokban flamencót tartalmazhat! Tessék nyitva tartani szemet, fület. :-)

 

Tanuljunk a legjobb tanártól.

Rám talált egy videó, amin a még igencsak kisgyerekformájú Farruquito táncolni tanul. Farrucotól. Valószínűleg minden tanár ilyen lelkes tanítványról álmodik, aki ennyire hibátlanul érzi a compast.
És aki ilyen tündérien számol tizenkettőig. Link.