Israel Galván Jerezben

Nem maradunk le mindenről! A Jerezi fesztivál internetes tévécsatornája rendszeresen közzétesz ízelítőt a legjobb programokból. Mivel Israel Galván egy hónapon belül nálunk is aktuális, gondoltam, az ő videóját megosztom. 

Táncfilmek a Művész moziban

Nem flamenco, ugyan, de tánc, elsősorban francia filmeken, angol közvetítéssel. És ingyen.
Helyszín tehát a címben is említett Művész mozi, az időpont március 5-6-7. Jegyeket február végén már lehet kapni.

Idemásolom a részletes programot, de van egy link is.

Március 5. 19h
Jiri Kylian – memoires Oubliettes
2011
angolul, francia felirattal
In English and French
52 perc
Rendező/Director : Don KentÍrta/Author : Christian Dumais-Lvowski
Gyártó/Produced by: ARTE, Bel Air Media SYNOPSIS

A 64 éves Jiri Kylian nemzedéke egyik legkiválóbb koreográfusa, több mint 100 darab fűződik a nevéhez, ezek közül jó néhány repertoáron van a világ legismertebb táncközpontjaiban, operáiban. Hiába a nemzetközi hírnév, mindeddig nem készült életét és munkásságát feldolgozó dokumentumfilm. Ehhez persze az is kell, hogy valaki annyira visszahúzódó legyen, mint Kylian…De most az egyszer a kamerák elé állt.


Március 6. 19h
Ravi Shankar, l'extraordinaire leçon
2010
angolul, francia felirattal
in English with French subtitles
52 perc
Rendezte/Directed by Fréderic LeclairÍrta/Writing credits: Said Assadi, Fréderic LeClair, Bernard Toumois
Gyártó/Produced by: ARTE, Camera Lucida Productions

Különleges dokumentumfilm az indiai zene legendás nagykövetéről, a leghíresebb indiai szitárjátékosról, Ravi Shankarról, aki a múlt század ötvenes éveitől hihetetlen energiával, invencióval és kitartással népszerűsítette az indiai zenét szerte a világon. A filmben nemcsak részleteket láthatunk utolsó, párizsi fellépéséről, hanem tanúi lehetünk annak is, hogyan , hogyan tanította, képezte szitárjátékossá lányát Anoushkát.



Március 6.

Wayne McGregor, une pensée en mouvement
2010
angolul, francia felirattal
in English with French subtitles
52 perc
Rendezte/Directed by:  Catherine MaximoffOperatőr/Camera: Samuel Dravet
Gyártó/Produced by: Les Films du Présent

Wayne McGregor, a világhírű angol koreográfus, nem  réved a múltba, nem dédelgeti korábbi sikereit, hanem folyamatosan kísérletezik, továbbgondol, kutat. A róla szóló film ennek a különleges, szenvedélyes és ragályos kreativitásnak ered a nyomába. McGregor kísérletének tárgyai a táncosok, akik egy laboratóriumban egy neurológus irányításával maguk is kutatókká lesznek…



Március 7. 19h
Danser Ravel et Debussy
Thierry de Mey filmje
Gyártó/Produced by ARTE
60 perc

Három koreográfia Ravel és Debussy zenekari műveire. Ravel zenéjére (Lúdanyó meséi) a több mint hatvan szereplő, táncos  segítségével megelevenednek az erdő fái, …A természet költészete, mesék, tündérek, szörnyek.

A Kazahsztánban, a sivatagban, ahonnan már visszahúzódott az Aral tó, forgatta hihetetlen fényviszonyok és homokvihar közepette de Mey az  Egy faun délutánját Anne Teresa De Keersmaeker koreográfiájára, felidézve Nizsinszkij-féle ős-változatot. Ravel La valse-ára pedig Thomas Hauert és társai improvizáltak a brüsszeli háztetőkön.

Példamutatás az Oxford szótárban

Kérek minden olvasót, üsse fel az igencsak vaskos és alapos Oxford Advanced Learners Dictionary-t a ROOT szónál. Ez online is igen könnyen és időtakarékosan megtehető, csak erre kell kattintani.
És akkor most tessék bogarászni.

Ma, amikor egy teljesen más, és természetesen sokkal unalmasabb ügy okán ezt a szócikket tanulmányoztam, nem tudtam nem felvillanyozódni az egyik példamondat által (hogy ilyen szép frappáns angol mondatszerkesztést is alkalmazzak):

Idézem:

4 [countable, usually plural] the origin or basis of something 
Flamenco has its roots in Arabic music.


Az élet a legváratlanabb helyeken nyomokban flamencót tartalmazhat! Tessék nyitva tartani szemet, fület. :-)

 

Tanuljunk a legjobb tanártól.

Rám talált egy videó, amin a még igencsak kisgyerekformájú Farruquito táncolni tanul. Farrucotól. Valószínűleg minden tanár ilyen lelkes tanítványról álmodik, aki ennyire hibátlanul érzi a compast.
És aki ilyen tündérien számol tizenkettőig. Link.

Más puro

Csodálom ezeket a képeket...

Egy világjáró fotókiállítás részei voltak, a Prohibido el cante-nak, vagyis a Tilos az éneklésnek. A Franco korszak kocsmabeli feliratai hatástalanok: médiumot és művészeti ágat váltva is érezzük ezeken a képeken, hogy a flamenco nem az az érzés, amelyen bármilyen tiltás úrrá lehetne.
Ámuljatok ti is.

Antoñita La Singla, Barcelona, 1962

Jerez-de-la-Frontera, 1989

1956

Granada 1950

Mario Maya 1983

Barcelona 1955

El Farruco és Carmen Segura, Sevilla, 198

Fabula Rasa

Amióta csak meghallottam a címet, azon gondolkoztam, hogy mi köze a flamencónak Locke-hoz. Aztán úgy döntöttem, feladom a filozofálást, és tiszta lappal indulok neki az előadásnak: ott majd kiderül, milyen jelentőséggel bír ez az egy betű eltérés.

Magával ragadó lendülettel indul az előadás, a három táncospár három kapcsolat- vagy személyiségtípusnak megfelelően visz színre a lehetséges kapcsolat- vagy személyiségdinamikák közül hármat - ahogy azt a beharangozókban is olvashatjuk. (Itt van az egyik.) Ugyanitt olvasom, hogy irodalmi adaptációról van szó, egy női szerző novellái ihlették a jeleneteket  - kíváncsi is lettem, milyen lehetett az az írott anyag, amely ennyire üt a színpadon, de sajnos amint megnyitom a belinkelt blogot, lefagy a számítógép...

Az irodalom ezúttal cserbenhagy, térjünk is vissza a filozófiához. Tabula rasa. Fabula rasa. Mondjuk, hogy ami most jön, az tiszta mese? A különböző plakátvariációk nagy kontrasztokkal, szinte monokróm színvilággal nekem már túl tiszták, túl letisztultak, kórházian sterilek is. Vagy egyszerűen csak arra kívánnak felkészíteni, hogy a mostani mese nem a kalandok üveghegyén túl, hanem inkább Samuel Beckett kiürített színpadán játszódik?

Egzisztencialista flamencomese, erősen feminin fókusszal- tetszik. Azért a három (király)lány (egyetlen alkotó egyetlen életének három különböző kivetülése?), az eltáncolt/videóban megmutatott három sors, és a nekik rendelt három fiú, akikkel a viszontagságok utáni záróképben megnyugtató összhangban perdülnek táncra némiképp közelít még a népmesék varázsához. Az időnként a falakon és a szereplőkön táncoló fények és minták is varázslattal töltik meg a teret.

Egyébként meg ott van a sors. A sors leginkább videón jelenik meg, a táncosok feje fölött, amibe beleszólás leginkább annyiban van, hogy integetni lehet neki. (Ez az integetős rész tetszett talán a legjobban. Milyen egyszerű. Milyen sok.) A három főszereplő (király)lány történetét kis filmek által ismerhetjük meg: erre a videós ívre van van felfűzve egy fogaskerekűs álmodozás, melyet a kiszolgáltatottságból való bizonytalan felemelkedés meséje követ, és egy boldog kapcsolat ígérete zár le. Videó és színpad kölcsönhatásáért én külön rajongok, amolyan álom az álomban egy-egy ilyen film. És milyen szépek a vignettáló szegélyű részletek! Egyedül a második videót éreztem túl hosszúnak, repetitívnek: és akkor újra befesti...  Tehetetlen a néző is, akárcsak a megjelenített lány.
A videókhoz mindhárom alkalommal a főszereplő lány szólója kapcsolódik, csodálatos koreográfiák. Ezek azok az alkalmak, amikor levetik végre a (királylány) egyenruhát, és egyéniségként jelennek meg. Ahogy egy barátnőm megfogalmazta: olyan jó tökéletesen kivitelezett mozdulatokat látni a színpadon, kecsességet, flamencós eleganciát.

Egyedül a fiúkat hiányoltam. Jó, jó, női fókusz, de akkor is keveset szerepeltek. Hát nem a férfiak miatt van minden baj? :-) Látni akarjuk a bajok forrását. Mintha a rendezés kicsit bizonytalan lenne a férfiak körül. A plakátok a flamenco és a néptánc kölcsönhatását ígérik, de itt a (férfiakban megtestesített) néptánc elnyomásban van. Pedig milyen nagyszerűen működnek a közös jelenetek, amikor mind a hat táncos a színen van, mozog, él. Remekül illik egymáshoz ez a kétféle mozgás, a lehetőségeket ezúttal kicsit kiaknázatlannak érzem. Reméljük, ennek az előadásnak a nyomdokain újabb koreográfiák is születnek a flamenco és a néptánc fúziójára.

Fabula Rasa: koreográfia, rendezés: Bajnay Beáta. Táncosok: Böröcz Petra, Juhász Zoltán, Kiss Gergely, Lengyel Szabolcs - Micsi, Nagy Bernadett, Urbán Henriett. Jelmez: Bencsik Andi - LaBiandi. Videotechnika: Hosszú Gábor - YettermanFilm. Állókép: Naphon.

Elég korán kezdeni

Esteban Albión jerezi fotós flamencofotóiból több is látható itt: http://estebanperezabionfotografo.blogspot.com/2011/09/la-fiesta-de-la-buleria.html